A MARSI-R kérdőív kipróbálása és az olvasási stratégiahasználat feltárása 5–8. évfolyamon

A magas szintű szövegértelmezés számos, egymással szorosan összefüggő tudáselem elsajátítását és gyakorlását feltételezi, amelyek egyikét az olvasási stratégiák jelentik. A magyar tanulók olvasásistratégia-használatáról és az azokat befolyásoló tényezőkről viszonylag keveset tudunk, ami minden bizonnyal összefügg a magyar tanulók stratégiahasználatának megismerésére alkalmazható megfelelő eszközök alacsony számával. Az említett hiányosságok mérséklése érdekében munkánk célja (1) a nemzetközi szakirodalomban széles körben alkalmazott Metacognitive Awareness of Reading Strategies Inventory (MARSI, Mokhtari & Reichard, 2002) átdolgozott változatának, a Metacognitive Awareness of Reading Strategies Inventory – Revised (MARSI-R, Mokhtari et al., 2018) kérdőívnek a kipróbálása felső tagozatos tanulók körében; (2) a tanulók stratégiahasználati jellemzőinek feltárása; valamint (3) az olvasási stratégiák és a rendelkezésre álló háttérváltozók közötti kapcsolatok elemzése. Keresztmetszeti kutatásunkban 5–8. évfolyamos tanulók vettek részt, összesen 926 fő. Kutatásunk eredményei alapján a MARSI-R kérdőív alkalmazható a magyar felső tagozatos tanulók körében, bár az 5. és 7. évfolyamosok esetében további fejlesztések szükségesek az egyes stratégiacsoportok strukturális validitásának javítása érdekében. A reliabilitásértékek a teljes mintán és az egyes évfolyamokat tekintve mindhárom stratégiacsoport kapcsán elfogadhatóak. A problémamegoldó stratégiák használatában nincs eltérés az évfolyamok között, néhány átfogó és támogató stratégiát viszont a 8. évfolyamosok használnak inkább. Az olvasási stratégiák és a háttérváltozók közötti kapcsolatok általában gyengék voltak. Kutatásunk illeszkedik ahhoz a mintázathoz, mely szerint a magyar tanulók körében az olvasási stratégiák mérésére adaptált, elsősorban angol nyelven kidolgozott kérdőívek faktorstruktúrája teljes mértékben nem reprodukálható.